A Visegrádi Pirosút túramozgalom nemes egyszerűséggel annyit kér, hogy haladj a piros sávos jelzésen Visegrádtól Leányfaluig, s közben a kijelölt helyszíneken pecsételj a túrafüzetbe. Már ha szeretnél, mert nyilván nem kötelező, de ha már csináljuk, akkor csináljuk rendesen, hogy jutalmunk egy jelvény legyen! A túra nagyon izgalmas, vannak benne völgyek, patakátkelések, patak mellett haladások, gerincek, szép kilátás pontok, keltikék és nünükék.
Március utolsó szombatján esőáztatta időt jósoltak, de szerencsénkre a szél elfújta a felhőket, így a hajnali esőzés után indulhattunk is az aznapra tervezett túránkra. Busszal Visegrádra utaztunk a révig, ahol leszállást követően, az OKT-s pecsét lenyomásával kezdtük az aznapi kirándulást. A jelöléseket követve elhaladtunk a Keresztelő Szent János templom, egy temető s az egykori kisvasút emléktábla mellett. Nagyjából két kilométer után kiérünk a lakott városrészből, s behatolunk az Apátkúti-völgybe, ahol egyből közelebb kerülünk az Apátkúti-patakhoz. Egy sorompót elhagyva egyből a felduzzasztott kis patakhoz érünk, amelyben nyüzsög az élet: a tó vizén kacsák úsznak, a szélén békapetéket terelget a víz, s a tó melletti fák törzsén hódrágás nyomai láthatóak.
