Július vége felé visszatértünk Kőszegre, hogy befejezzük az első szakaszt, immár sík terepen. A hosszú, egyenes utak menetelésre sarkalltak bennünket, nem volt nehéz új egyéni rekordokat felállítanunk. Ingerszegényebb a környék, de így is sok élménnyel lettünk gazdagabbak.
Az előző kirándulásról, amely Velemet, Írott-kőt és Kőszeget érintette, itt olvashatsz.
Péntek délután a Keleti-pályaudvarról induló vonattal Szombathelyig mentünk. Az állomás közeléhez érve nagy volt az izgalmunk, mert a szerelvény késéssel ért be (elkapott egy szép nagy nyári zápor), s féltünk, hogy le ne késsük a csatlakozást. Szerencsére a Kőszegre tartó vonat bevárta a késő IC-t, így három és fél óra után már Kőszegen is voltunk.
Nagyjából 1,5 km-t sétáltunk be a központba, majd elfoglaltuk a szállásunkat Hotel Írottkőben (az összes apartman teltházas volt, de ez a hotel se sokkal drágább, cserébe van reggeli). Később még elmentünk egy kis kora esti sétára az óvárosban és környékén, amely során rengeteg fecskét láttunk. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy gyerekkoromban olyan sok volt az égen, sajnos napjainkra a főváros környéken nagyon ritka látvány lett.
