Június közepére egy háromnapos kéktúrás vándorlást terveztem be. Az egész kirándulás alatt átjárt a tudat, hogy ez a hivatalos első szakasz, amitől érthetetlen módon szinte egész nap megállás nélkül mosolyogtam. A Kőszegi-hegység emelkedői, s a csodálatosan szép és öreg fái csak még jobban növelték a jókedvemet. Estére viszont türelmet és empátiát kellett gyakorolnom, s megtanulnom, hogy hiába a nagy vágy, az élet nem mindig azt hozza, amit kívánunk, olykor menet közben kell újraterveznünk - még akkor is, ha nem akarjuk.
Az első szakaszt vettük célba, egy kis csavarral az elején: nem hagyhattuk ki Velem felett a Kéktúra emlékművet. A háromnapos túrát Sárvárról terveztem indítani, de később úgy gondoltam, jobb az elején letudni a szinteket, s a végére hagyni az alföldi terepet.
Hétfő kora hajnalban indítottuk a napot. A Déli-pályaudvarról induló Bakony IC-vel Szombathelyig vonatoztunk, ahol aztán buszra szálltunk, s Kőszegszerdahely - velemi elágazásig zötykölődtünk. Innen 2 kilométernyi sétára van Velem központja. Az úton haladva már kidomborul a Kőszegi-hegység és kibújik a Szent-Vid kápolna fehéres csúcsa - ide igyekszünk.
