Szeptember közepén újra a Cserhátba mentünk, hogy befejezzük a tavaly megkezdett 18-as szakaszt. Mivel az előző hosszabb túráink síkságon vezettek, kicsit aggódtam, hogy milyen lesz újra domb- és hegyvidéken haladni, de semmi probléma nem volt, a lábaim üdvözölték az emelkedőket.
Szombat kora reggel érkeztünk meg Ősagárdra, ahol a templomtól indítottuk aznapi túránkat. Csodálatos időt fogtunk ki, de egy vékony pulcsi az első pár órára még jól jött a harmatos időben. Hamar kiértünk a faluból, egy szántóföld mellett sétáltunk először, majd ezt erdős rész váltotta, ahol a széles földúton könnyű volt a haladás. Az aljnövényzetből lila színű őszi kikericsek világítottak ki. Egészen Felsőpetényig, a következő településig, több kereszteződésen vágunk át. Ezekben mind van sárga tábla, továbbá a felfestések is hangsúlyosak és láthatóak, így segítik a tájékozódást.
